Sokan hajlamosak azt hinni, hogy az egyes iparágakra jellemző szófordulatok csak az adott szektorban használatosak, azonban ez koránt sincs így! Számos olyan magyar és angol nyelvű kifejezés létezik, amelyek eredetileg a légiközlekedés sajátos szókincséből származnak, majd idővel a hétköznapi szóhasználatban is elterjedtek. A „roger that”, a „torony” vagy a „légifolyosó” mind olyan kifejezések, amelyek alapvetően a légiirányítók munkájára utalnak, viszont a használatuk már túlnőtt a légiiparon. Az alábbiakban áttekintjük néhány kifejezés eredetét és összevetjük őket az eredeti, légiközlekedésben használatos jelentésükkel.
Forrás: Getty Images

 A légiközlekedés olyan iparág, ahol a pontos és egyértelmű kommunikáció kulcsfontosságú, ennek eredményeként az elmúlt évtizedekben kialakult a szektorra jellemző sajátos szakzsargon, ami egy laikus számára nem mindig magától értetődő. A repülés világában használatos szófordulatok némelyike azonban nem csak az irányítótornyokban vagy a pilótafülkékben hangzik el, hiszen a mindennapi kommunikációnkban is szép számmal használunk olyan kifejezéseket, amelyek a légiiparból gyökereznek, de más kontextusban a köznyelvben is elterjedtek. A légiipar nyelvezete tehát – hasonlóan más speciális iparágakhoz – hatással van a mindennapi szóhasználatunkra, még akkor is, ha ezt néha észre sem vesszük! A következőkben alaposabban megvizsgálunk néhány magyar, illetve angol nyelvű kifejezést, hogy megértsük, honnan erednek ezek a légiközlekedésből származó szófordulatok és hogyan jelentek meg a mindennapi kommunikációnkban.

A híres torony, és amikor „baj van a toronyban”

A közgondolkodásban a „torony” a repülőtéri irányítás szíve: az a hely, ahonnan a laikusok többsége szerint a légiforgalmi irányítók biztosítják és irányítják a repülőgépek felszállását, leszállását, illetve földi mozgását. A toronyban dolgozók valóban rendkívül precíz, koncentrált munkát végeznek, hiszen egy-egy hibás utasítás komoly következményekkel járhat. Nem csoda, hogy a „torony” kifejezés idővel a köznyelvbe is átszivárgott és ma már nemcsak repülőterekkel kapcsolatban halljuk. A „baj van a toronyban” például olyan helyzetek leírására szolgál, amikor szervezési zavar vagy kommunikációs káosz alakul ki. Emellett a kifejezés egyfajta tréfás, szarkasztikus árnyalatot is kaphat: olykor az értelmi működés lassúságára vagy éppen zavarodottságra utal – mintha az „irányítóközpontban”, vagyis a fejben alakulna ki zűrzavar. Talán ez a kifejezés ivódott át leginkább a filmiparból, ahol jellemzően nem egy átlagos munkanapot mutatnak a nézőnek vizuálisan. Így vált a torony nemcsak a repülés, hanem a kontroll és a koncentráció szimbólumává is – akár a kifutópályákon, akár a hétköznapokban.

A légifolyosók eltűntek, de maga a kifejezés maradt

A „légifolyosó” kifejezés sokak számára ismerősen cseng – gyakran halljuk hírekben, filmekben vagy épp akkor, amikor egy repülőgép útvonaláról beszélünk. A kifejezés arra utal, amikor a repülőgépek előre meghatározott, szűk légtérsávokon, úgynevezett légifolyosókon haladtak keresztül az országok légterén. Ezek olyan „láthatatlan utak” voltak az égen, amelyek biztosították a forgalom biztonságos és szervezett lebonyolítását. Magyarország azonban 2015-ben, Európában elsőként szakított ezzel a hagyományos modellel és a HungaroControl bevezette a szabad légtérhasználaton alapuló „HUFRA” (Hungarian Free Route Airspace) rendszert, amely lehetővé teszi, az országon áthaladó repülőgépek az útvonalukat szabadabban, gazdaságosabban és környezetkímélőbben tervezzék meg. Ennek ellenére a „légifolyosó” kifejezés továbbra is él a köznyelvben, gyakran szinonimájaként használjuk a repülőgépek haladási útvonalának, pedig a valóságban már rég nem is így működik a magyar légtér.

Jetlag – amikor az időzónák kifognak a szervezeten

A „jetlag” kifejezés mára szinte mindenki számára ismerős lehet, aki valaha hosszabb repülőút után próbált alkalmazkodni egy új időzónához. A kifejezés a légi közlekedés fejlődésével, különösen a sugárhajtású gépek (jetek) elterjedésével párhuzamosan jelent meg az 1960-as években, amikor az utazók először tapasztalták meg tömegesen, milyen hatással van a szervezetre a gyors, több időzónát átszelő repülés. A szóösszetétel két elemből áll: a „jet” a sugárhajtású repülőgépre, míg a „lag” az elmaradásra, késésre, lemaradásra utal – ebben az esetben a biológiai óránk marad le a földrajzi időhöz képest. A jetlag tehát eredetileg egy nagyon is konkrét, repüléshez kötődő fiziológiai állapotot írt le. Mára azonban a szó túlmutatott az utazáson: a köznyelvben gyakran használjuk bármilyen fáradtságra vagy időérzékelési zavarra, akár akkor is, ha valaki csak egy nehéz hét után érzi magát a megszokottnál jobban leterhelve – mindezt akár konkrét repülőút nélkül is. A jetlag tehát szó szerint és átvitt értelemben is a felpörgött modern kor egyik kifejezése lett: gyors mozgás, lassabb alkalmazkodás.

„Roger that! Copy that!” – avagy „Vettem!”

A „roger that” és a „copy that” kifejezések eredetileg a katonai és légiközlekedési rádiós kommunikáció részét képezték, azonban a popkultúra elősegítette, hogy ezek a kifejezések elérjék a szélesebb közönséget is. Mindkettő eredetileg azt jelenti, hogy az üzenetet fogadták és megértették, de van közöttük egy apró különbség. A „copy that” a rádióforgalmazásból ered és szó szerint azt jelenti, hogy az üzenetet sikeresen vették – azaz „lemásolták” –, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy azt értelmezték is. A „roger that” ezzel szemben a második világháborúból származik, amikor a pilóták az angol fonetikus ábécé „R” (mint received) betűjét „Roger”-ként jelezték, így erősítve meg, hogy az üzenetet nemcsak hallották, hanem értették is. A mindennapokban ma már mindkettő kifejezést használják az angol nyelvterületeken, ha egy információt gyorsan és lazán akarnak nyugtázni – válaszként akár egy barátnak: „roger that!”

Mayday – segítségkérés vészhelyzetben

A kifejezés nemzetközi vészjelzés, amelyet a repülésben és a tengeri közlekedésben használnak életveszélyes helyzetekben. Eredete a francia „m’aider” („segítsenek nekem”) kifejezésre vezethető vissza és a rádiós kommunikációban azért terjedt el a használata, mert könnyen felismerhető, kiejthető és a világ legtöbb nyelvén jól érthető. A popkultúra – különösen a filmekben – előszeretettel használja a „mayday”-t feszültségkeltésre, épp ezért sokszor eltúlzott jelenetekben is találkozunk vele, ami kissé kopottá is teheti a szó eredeti, komoly jelentését. Érdekesség, hogy a kifejezés széles körű elterjedtsége miatt valós vészhelyzetekben is előfordulhat, hogy a rádióforgalomban nehéz megkülönböztetni az egymást átfedő segélykéréseket és ez bizonyos esetekben zavart kelthet a segítségnyújtás prioritásában. Bár a köznyelvben ma már előfordulhat képletes használatban is, nem árt tisztában lenni a szó eredeti jelentésével.

Források:

• HungaroControl - A legrövidebb út az egyenes– a HungaroControl már 10 éve megtörte a légifolyosók mítoszát - 2025

• Arthur Wellten - “Copy That” or “Roger That” (What’s the Difference?) – 2023

• Blueheights Aviation Pvt. Ltd. - The Legendary Meaning Behind mayday – 2023

• English.stackexchange.com - Where does "jet lag" come from and when was it coined? - 2017

• AIRportal.hu - Hogyan működik a légiforgalmi irányítás? - 2012

• Rebecca Maksel - When did the term “jet lag” come into use? - 2008