Gyorsabb szállítás, kevesebb dugó, kisebb ökológiai lábnyom – a drónos szállítás számos előnnyel kecsegtet, de a technológiai és jogszabályi kihívások még komoly akadályokat állítanak a széleskörű bevezetés elé. Habár a csomagszállító drónok egyre több országban jelennek meg pilotprojektek formájában, a kérdés továbbra is nyitott: mikor válhat ez a megoldás valóban hétköznapivá? A témában Csipak-Török Ágnes, a HungaroControl Zrt. drónstratégiáért felelős munkacsoportjának vezetője a GreenTech Magazin számára adott interjút ebben az egyedi témában.
Forrás: Getty Images
Drónok a fenntarthatóság és a városi logisztika szolgálatában
A drónok már nem csupán a jövő technológiáját képviselik, hanem egyre inkább a fenntartható városi logisztika jelenlegi és jövőbeli megoldásává válnak. Az elmúlt években a dróntechnológia hatalmas fejlődésen ment keresztül és bár sokan még mindig futurisztikus eszközöknek tekintik őket, a csomagszállításban és más logisztikai folyamatokban már most kézzelfogható előnyöket kínálnak.
„Míg egy évtizede csak egy szűkebb réteg számára volt ismert ez a technológia, ma már a „drón” szó hallatán szinte mindenkinek eszébe jut róla valami.” – fogalmaz Csipak-Török Ágnes.
Kétségkívül a drónok egyik legnagyobb előnye, hogy energiahatékonyan, károsanyag kibocsátása nélkül képesek ellátni a feladatukat, így a fenntarthatósági követelményeknek is eleget tesznek. Ugyanakkor fontos tisztába lenni azzal, hogy a drónok használata egyelőre nem univerzális megoldás minden logisztikai problémára. Habár a komplex fejlesztéseknek köszönhetően a drónok precízebb munkavégzésre, hosszabb hatótáv repülésére és nagyobb terhek szállítására képesek, működésük bizonyos korlátokba ütközik. Jelenlegi technológiai fejlettségük mellett a logisztikára szánt drónok elsősorban rövid távú szállításokra alkalmasak és kapacitásuk is korlátozott. Méretüket tekintve jelentős eltéréseket mutatnak a különböző eszközök: a kisebb modellek mindössze néhány grammosak, míg a nagyobb, ipari és mezőgazdasági felhasználásra szánt társaik akár 70-80 kilogrammos felszállótömeggel is rendelkezhetnek.
Hazánk éllovas az új technológiák alkalmazásában
A drónos szállítás még viszonylag új területnek számít, de a világ számos pontján már zajlanak olyan kísérleti („pilot”) projektek, amelyek bizonyítják a technológia életképességét és környezetbarát jellegét. A piacvezető nemzetközi logisztikai vállalatok már évek óta fejlesztik saját drónos kézbesítési rendszereiket, amelyek ígéretes eredményekkel kecsegtetnek. Európában a dróntechnológia fejlődése szintén felgyorsult és Magyarország is aktívan részt vesz ebben a folyamatban. A csomagszállító drónok tömeges elterjedése még várat magára, ugyanakkor hazánk már most az egyik legnagyobb felhasználója a mezőgazdasági permetező modelleknek. A drónok hatékonysága ezen a területen egyértelműen bizonyított és jó eséllyel a logisztikai célú verziók is hasonló pályát fognak bejárni.
„Habár a gyártás elsősorban más országban összpontosul, az új technológiák bevezetésében és alkalmazásában hazánk az élen jár. A csomagszállító drónok elterjedése is már csak idő kérdése és biztos vagyok benne, hogy ezek implementálásában is az elsők között lesz országunk a régióban.” – mondta Csipak-Török Ágnes.
Elengedhetetlen a jogszabályi és infrastrukturális háttér
A drónos szállítás egyre közelebb kerül a mindennapi logisztikai megoldásokhoz, azonban ahhoz, hogy széles körben elterjedhessen, nemcsak a technológiai fejlődésnek kell megfelelő szintet elérnie, hanem az infrastruktúrát és az operációhoz szükséges jogszabályi hátteret is ki kell dolgozni. A drónok légi járművek, így rájuk is vonatkoznak az ehhez kapcsolható közlekedési szabályok, amelyek célja elsősorban a biztonság garantálása.
„Minél nagyobb a drón, annál komolyabban kell venni a légi kockázatok csökkentését. A fejlesztők és a gyártók folyamatosan dolgoznak ezen kihívások megoldásán. Folyamatban vannak a biztonsági fejlesztések, hogy a drónok minden előírásnak megfeleljenek és valóban megbízható alternatívát jelentsenek a városi logisztikában.” – fogalmazott a szakértő, majd hozzátette: „A technológiai fejlődés egyértelműen ebbe az irányba halad, de az áttöréshez még idő kell.”
Városi környezetben kiemelten fontos az emberek és a vagyontárgyak védelme, hiszen egy meghibásodás vagy ütközés jelentős károkat okozhat. Ezért a drónoknak fejlett vészleszállási és hazatérési protokollokkal, megbízható akadályelkerülő rendszerekkel és stabil kommunikációs technológiával kell rendelkezniük, amelyek minimalizálják a balesetek esélyét. A biztonsági kérdések mellett elengedhetetlen a megfelelő földi infrastruktúra kialakítása is. Az egyik lehetséges megoldás a csomagküldő automatákhoz hasonló drónleszálló állomások létrehozása, ahol a drónok előre meghatározott, biztonságos pontokon szállhatnak le és ott adhatják át a csomagokat. Ez nemcsak a logisztikai folyamatokat tenné kiszámíthatóbbá, hanem a biztonsági kérdésekre is választ adna. A háztól házig történő kézbesítés még komoly kihívásokkal néz szembe, hiszen nemcsak a drónok megbízhatóságát kell garantálni, hanem a társadalmi elfogadottságot is növelni kell. Hogyan lehet biztosítani például, hogy a drón ne ütközzön madarakkal vagy más váratlan akadályokkal? Mi történik, ha egy kisgyermek a drón leszállási területén játszik? Ezekre a kérdésekre a technológia mellett a szabályozásnak is választ kell adnia. A jogszabályi háttér kialakítása kulcsszerepet játszik abban, hogy a drónos szállítás működőképes, mégis biztonságos alternatívát jelentsen a hagyományos logisztikai megoldások mellett. A légtérhasználat, az adatvédelem és a felelősségi kérdések mind olyan tényezők, amelyeket megfelelően kell szabályozni.
A HungaroControl szerepe a drónok légiirányításában
A drónforgalom biztonságos kezelésében a HungaroControl kulcsszerepet tölt be Magyarországon, ez jogszabályban rögzített kötelezettsége a léginavigációs vállalatnak. Az egyik fő eszköz a Mydronespace alkalmazás, amelyet kötelező használnia minden drónpilótának. Segítségével ellenőrizhetőek a légteret érintő korlátozások és a hatóságok is könnyen azonosíthatják az engedélyezett repüléseket. A növekvő drónhasználat miatt azonban egy automatizált forgalomirányítási rendszerre, az UTM (Unmanned Traffic Management) használatára is szükség van. Ez valós időben követi a drónmozgásokat, kezeli az útvonalakat és az engedélyeket, emberi beavatkozás nélkül biztosítva a légtér biztonságát.
„Európában már több ország alkalmazza az UTM-et és Magyarország is az élvonalban szeretne lenni ezen a téren. A HungaroControl törekszik arra, hogy a legmodernebb megoldásokat alkalmazza a drónos légiforgalom biztonságos és hatékony kezelésére.” – zárta gondolatait a szakértő.
***
|
A dróntechnológia nem a 21. század találmánya – az első drónról röviden A drónok története meglepően régre nyúlik vissza. Az első világháború idején, 1918-ban Orville Wright és Charles F. Kettering közösen fejlesztették ki a "Kettering-bogár" nevű pilóta nélküli repülőgépet. Ez a szerkezet egy négyhengeres, negyven lóerős Ford-motorral működött, és 120 kilométeres hatótávolságot ért el. Feladata az volt, hogy előre meghatározott útvonalon haladva, a megfelelő helyen leoldja a szárnyait és a szállított bombát célba juttassa. Bár a Kettering-bogarat soha nem vetették be élesben, ez a fejlesztés alapozta meg a modern dróntechnológia fejlődését. |
***
